TAO - Társasági adó

Társas vállalkozások 3 adózási mód közül választhatnak, melyek közül a társasági adó (TAO) a sztenderd. Egyéni vállalkozáson kívül minden vállalkozás és cég eszerint adózik, ha elmulaszt más adózási módot választani vagy nem is választhat mást.

A TAO olyan jövedelemadó, amely megfizetésére azon belföldi és külföldi illetőségű személyek kötelesek, akik jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló gazdasági tevékenységet végeznek, vagy vállalkozói tevékenységük ilyet keletkeztet. A TAO adófizetési kötelezettség az alapító okirat aláírásának és ügyvédi ellenjegyzésének napjától áll fenn és megszűnik a társas vállalkozás megszűnésének napján vagy más adózási módra való áttérés utáni napon.

A társasági adó az adómérték (9%) és a pozitív adóalap szorzata. A TAO adóalapját azon adótörvény szerint módosított összeg képezi, mely adózás előtti eredményként szerepel az eredménykimutatásban. Az adóalapot szükséges a törvény szerint előírt adóalapot növelő és csökkentő tételek szerint korrigálni. Az adóalap korrekció során többek között figyelembe kell venni az adóalapot csökkentő kedvezményeket (pl. foglalkoztatotti szám növelése, megváltozott munkaképességű vagy munkanélküli alkalmazása esetén járó kedvezmény); bizonyos eredménycsökkentő ráfordításokat, melyekkel növelni szükséges az adóalapot; bizonyos számviteli eredményt növelő bevételeket, melyek után nem kell adózni; illetve a kettős adóztatás elkerülése végett szükséges módosításokat.

Minden adóév végén meg kell néznie a vállalkozásnak, hogy az adózás előtti eredmény, vagy a tényleges adóalap (módosított adózás előtti eredmény) eléri-e jövedelem-nyereség elvárt minimum összegét. Ha igen, akkor az adófizetésre az általános szabályok szerint meghatározott adóalap szerint kerül sor. (A veszteség elhatárolására kerül sor negatív adóalap esetében.) Ha sem az adózás előtti eredmény, sem a tényleges adóalap (módosított adózás előtti eredmény) nem éri el az elvárt jövedelem-nyereség minimumot, akkor a vállalkozó 2 lehetőség közül választhat: nyilatkozatot tehet vagy tekintheti a jövedelem-nyereség minimumot adóalapnak. Nyilatkozat tétel az adóbevallás részeként lehetséges, miszerint valóban nem éri el az elvárt minimumot a vállalkozás eredménykimutatása, azonban mégis ezt veszi alapul az adókötelezettség meghatározásához. Ha az adózó ehelyett a jövedelem-nyereség minimumot tekinti adóalapnak, akkor a korrigált összes bevétel 2%-át kell befizetnie.

A társasági adót az adóév utáni év május 31.-ig kell a naptári év szerint adózó vállalkozásoknak bevallani és befizetni. A TAO bevallás leadásával egyszerre meg kell határozni a következő 12 hónapra várható társasági adóelőleget. Az adóelőleget szükséges kiegészíteni az adóévben előre láthatóan fizetendő adó összegére, amennyiben a vállalkozás éves árbevétele több mint 100 millió forint volt a szóban forgó adóév előtti adóévben. Az adóelőleget kiegészítő összeget is be kell vallani és megfizetni a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig. Az adóbevallási kötelezettségnek magyar nyelven és forintban kell eleget tenni a külföldi vállalkozásoknak is.

A TAO alapját minden külföldi vállalkozás külön-külön számolja el a belföldi fióktelepeire, de együttesen számolja el a belföldi telephelyek esetében. Külföldi vállalkozásnak csak a fióktelep bejelentése és nyilvántartásba vétele utáni naptól keletkezik TAO fizetési kötelezettsége.

Társasági adóalanyok körét az 1996. évi LXXXI., társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szabályozza. Közéjük tartoznak tehát a belföldi és külföldi illetékességű adózók, de az egyéni vállalkozók és magánszemélyek nem esnek ezen adózási mód hatálya alá.

Társasági adóalanyok köre:

1. Belföldi illetőségű adózó:

• gazdasági társaság, egyesülés, szövetkezet
• egyéni cég
• alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület,
• felsőoktatási intézmény, a diákotthon
• állami vállalat, tröszt, egyéb állami gazdálkodó szerv
• egyes jogi személyek vállalata, leányvállalat
• erdőbirtokossági társulat
• vízitársulat
• ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda, szabadalmi ügyvivői iroda
• vagyonkezelő alapítvány
• Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete
• egyházi jogi személy
• lakásszövetkezet és önkéntes kölcsönös biztosító pénztár
• európai területi társulás
• európai részvénytársaság, európai szövetkezet
• európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (ERIC)

2. Külföldi személy belföldi illetőségű adózónak számít, ha az üzletvezetés helye belföldön van

3. Külföldi illetőségű adóalany:

• olyan vállalkozás, mely habár üzletvezetés helye szerint nem számít belföldi illetőségi adózónak, mégis vállalkozói tevékenységet végez belföldi telephelyen
• jövedelme abból származik, hogy ingatlannal rendelkező társaságban lévő részesedését kivonja vagy elidegeníti

Ha segítségre van szüksége, annak megítélésében, hogy ez az adózási mód a legmegfelelőbb-e az Ön vállalkozásának, forduljon bizalommal könyvelőinkhez!