KIVA- kisvállalati adó

A kisvállalati adó, azaz a KIVA választása egy vállalkozás számára sok szempontból előnyös lehet, mivel három másik, vállalkozók által fizetendő adónemet vált ki, nevezetesen a szakképzési hozzájárulást, a szociális hozzájárulási adót és a társasági adót. Azonban kiválasztásánál érdemes több szempontot is figyelembe venni, mert ez a fajta adónem nem minden vállalkozás számára ajánlott. Részletesen ismertetjük, mi az a kisvállalati adó, kik és milyen feltételrendszer teljesülése mellett vehetik igénybe.

A kisvállalati adó egy egyszerűsített adónem fajta, amely a szakképzési hozzájárulást, a szociális hozzájárulási adót és a társasági adót kívánja felváltani, ennek értelmében a KIVA adóalanyok az említett három adónem bevallása és megfizetése alól mentesülnek.

Ez a nagyobb árbevétellel rendelkező, jelentősen nagy arányú szellemi foglalkozásúakat alkalmazó vállalkozások számára előnyös. Továbbá olyan vállalkozásoknak, ahol a személyi kifizetések meghaladják a vállalkozás nyereségét.

A KIVA választására az alábbi adóalanyok jogosultak:

• az egyéni cég,
• a közkereseti társaság,
• a zártkörűen működő részvénytársaság,
• a betéti társaság,
• a korlátolt felelősségű társaság,
• a szövetkezet és a lakásszövetkezet,
• az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda,
• a végrehajtó iroda,
• a szabadalmi ügyvivői iroda,
• az erdőbirtokossági társulat,
• a külföldi vállalkozó,
• a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy.

A KIVA kiválasztása előtt meg kell felelni a 2012. évi CXLVII. törvény által meghatározott feltételeknek, többek közt annak, hogy:

• a vállalkozás, az adóévet megelőző évben, átlagos statisztikai létszáma (kapcsolt vállalkozások állományi létszámadataival együtt) előreláthatólag nem haladja meg az 50 főt
• a vállalkozás (kapcsolt vállalkozásokkal együtt) számított árbevétele és a mérlegfőösszege az adóévet megelőző évben várhatóan nem haladja meg az 3 milliárd forintot
• az adó- és vámhatóság a vállalkozás adószámát az adóévet megelőző két naptári évben jogerősen nem törölte
• a vállalkozás az adóévet megelőző évben a tevékenysége kapcsán felmerülő - az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 50. pontja alkalmazásában - finanszírozási költségei nem haladják meg a 939 810 000 forint összeget
• a vállalkozó a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által nyilvántartott, végrehajtható, nettó adótartozása nem haladja meg az 1 millió forintot.

A KIVA választásának bejelentését és megszűnését az erre a célra rendszeresített T201T jelű nyomtatványon, elektronikus úton - legkorábban az adóévet megelőző év december 1-től, legkésőbb december 20-ig - lehet a NAV felé jelezni. A KIVA adóalanyiság választása a bejelentés napjától számított 30 napon belül ugyanezen a nyomtatványon visszavonható, valamint megszűnése esetén fel kell tüntetni a megszűnés okát és időpontját.

Újonnan induló társaság esetében ezt a nyomtatványt cégbejegyzési kérelemmel együtt, de legkésőbb a kérelem benyújtását követő 15 napon belül el kell küldeni. Működő vállalkozások KIVA bejelentésüket év közben bármikor megtehetik, ám a KIVA alá történő áttérés legegyszerűbb év végén. A KIVA adóalanyiság a bejelentést követő hónap első napján lép érvénybe, továbbá az adóalanyiság keletkezése napjával önálló üzleti év kezdődik. A vállalkozás mérleg fordulónapja az üzleti év kezdetét megelőző nap, mely során beszámolót kell készítenie.

A kisvállalati adó éves elszámolású, az adóbevallást az adóévet követő május 31-ig, a KIVA jelű nyomtatványon, elektronikus úton kell benyújtani.

A KIVA adóalanyok adóelőleg-megállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségüknek negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig kötelesek eleget tenni. KIVA mértéke 2021. január 1-től az adóalap 11%-a. Adóalapnak számít a személyi jellegű kifizetések tőke és osztalékműveletek eredményével, továbbá más egyéb módosító tételek egyenlegével növelt összege. A módosító tételeket a Katv. 20. § (3) – (5) bekezdései tartalmazzák.

Bejelentés, változásbejelentés elmulasztása esetén a NAV mulasztási bírságot szab ki, mely a 2017. évi CL törvény értelmében természetesen személy esetén 200 ezer forintig, nem természetes személy esetén pedig 500 ezer forintig terjedhet.

A KIVA adóalanyiság többek közt az alábbi esetekben szűnik meg:

• ha a vállalkozás negyedév első napján meghaladja a 6 milliárd forintos bevételi értékhatárt;
• ha a vállalkozás átlagos statisztikai létszáma (a kapcsolt vállalkozásokkal együtt) meghaladja a 100 főt;
• ha a vállalkozás ellen felszámolás, végelszámolás, kényszertörlési eljárás indul, vagy ezen eljárások után jogutód nélkül szűnik meg;
• ha a vállalkozás az egyesülést, szétválást követően tovább kíván működni;
• ha a vállalkozás más EU-s tagállamában illetőséggel rendelkező társaságba beolvad.

A KIVA adóalanyiságból kikerüléstől számított 2 adóévben az adóalany ismételten nem választhatja ezt az adónemet.

Fontos tudnivalók:

• A KIVA adóalanyok a szakképzési hozzájárulási kötelezettséggel összefüggő gyakorlati képzési normatíva összegét nem igényelhetik vissza.
• KIVA adóalanyiság megszűnését követő társasági adóra való áttérés esetén áttérési különbözetet kell megállapítani.
• A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság azon vállalkozás számára, amely a NAV felé az erre rendszeresített nyomtatványon bejelentést tett arról, hogy a kisvállalati adóalanyiság kötelezettségeit már nem kívánja teljesíteni, a már megkezdett adóév utolsó napjáig még fenn áll.
• A vállalkozás fejlesztésére vagy beruházásra fordított, tehát a visszaforgatott nyereség nem lesz társasági adó köteles. A vállalkozásból kivont, osztalékként kifizetett nyereség már viszont a kisvállalati adóalapjának részét fogja képezni.