Kisadózó vállalkozások tételes adója
A kisadózó vállalkozások tételes adója (továbbiakban KATA) 2013 óta választható adózási forma. A KATA főképpen azoknak a vállalkozásoknak kedvező, akiknek nincs elszámolható költsége vagy legfeljebb 12 millió forint éves költséggel dolgoznak. Általában az egyéni cégek, egyéni vállalkozók, kizárólag magánszemély tagokkal rendelkező betéti társaságok (Bt.) és közkereseti társaságok, illetve ügyvédi irodák tartoznak ide.
Lehetséges már cégalapításkor KATÁs vállalkozás indítása, vagy egy már működő cég is áttérhet ilyen adózási módra, akár év közben, ha megfelel a KATÁs vállalkozás feltételeinek. A KATA adózási formához kötelező legalább egy kisadózót bejelenteni. A kisadózó az a magánszemély, aki a kisadózó vállalkozás tevékenységében részt vesz valamilyen munkaviszonyon kívüli jogviszonyban végzett tevékenység keretén belül. A főállású kisadózók azon kisadózók, akik a tárgyhó bármely napján nem felelnek meg az alábbi feltételek valamelyikének: legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban állnak (az esetlegesen fennálló több munkaviszony együttes figyelembe vételével), vagy külföldön biztosított személynek minősülnek, vagy saját jogú nyugdíjasok. A kisadózó vállalkozások tételes adójára való áttérés Ügyfélkapun keresztül lehetséges, a nyilvántartásba vételről pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) értesítő levélben küld tájékoztatást. A tájékoztatás tartalmazza a kisadózó vállalkozás azonosító adatait, az adóalanyiság kezdő napját, a kisadózó magánszemély azonosító adatait és azt, hogy főállású kisadózónak számít-e, illetve a fizetendő adó összegét, esedékességét és a bevételi számla számát. Az adóhatóság felé a kisadózó címének változása kivételével minden adat változását jelenteni kell, mely bejelentés alkalmával a NAV újra küld egy tájékoztatót, amiben már a módosított adatok szerepelnek.
A KATA havi fix összegű adózást jelent, amely sok adónemet kivált. A befizetendő összeg, tehát a havi befizetéseket:
- a főállású kisadózó után NAV-nak havi 50.000 Ft-ot kell befizetni (bizonyos esetekben 75.000 Ft-ot), nem főállású kisadózó után pedig 25.000 Ft-ot
- az Önkormányzatnak iparűzési adónemben évi kétszer 25.000 Ft-ot.
A kisadózó után a bejelentés alatt minden megkezdett naptári hónapért a teljes összegű tételes adót ki kell fizetni a NAV felé. Minden bejelentett kisadózó után egyszer kell befizetni a fent említett költséget, akkor is, ha egy adott kisadózó és a társaság között több jogviszony párhuzamosan áll fenn. A kisadózók után fizetendő összegeket mindig az adott tárgyhót követő hónap 12-ig kell befizetni. A befizetendő költségeket növelheti, hogy a kisadózó vállalkozások 40% mértékű adó megfizetésére kötelesek a naptári évre meghatározott 12 millió forintot meghaladó bevétel összege után, amennyiben a vállalkozás az év minden hónapjára köteles az adót befizetni. Amennyiben nem minden hónapban fizet a kisvállalkozó tételes adót, akkor az esetleges 40%-os plusz költség is arányosan fizetendő. A bevétel keretösszegét ezen helyzetekben úgy határozzák meg, hogy az adózás szempontjából aktív hónapok számát beszorozzák 1 millió forinttal.
A KATA adózási mód megszűnhet az adóalany bejelentése vagy a NAV határozata miatt. A KATÁs egyéni vállalkozás elveszíti a KATA adózási jogosultságát, ha megszűnik a vállalkozó egyéni vállalkozói jogállása. A KATÁs Bt, Kkt, illetve egyéni cég jogutód nélküli megszűnésével automatikusan elveszíti a kisadózó vállalkozás jogcímét. Továbbá az adott cég KATA adózási módja azon hónap utolsó napján megszűnik, amikor az adóalany adózási mód megváltoztatására való igényét bejelenti.
A kisvállalkozó tételes adózási módja ezeken kívül hivatalos határozat miatt is megszűnhet, mely a következő esetekben állhat elő:
- ha a naptári év utolsó napján több mint 100.000 Ft adótartozással rendelkezik, melynek kifizetését elmulasztja a határozat véglegessé válásáig
- ha a vállalkozás adószámát a NAV véglegesen törli
- ha nem magánszemély is az adott társaságnak a tagja lesz
- ha a cég kényszertörlési eljárás, végelszámolás vagy felszámolás alá kerül
- ha a vállalkozás KATA adóalanyiság ideje alatt jogsértést követ el, melynek következtében a cégre jövedéki-, vagy mulasztási bírságot szabnak ki
- ha a cég bevételt szerez ingatlan bérbeadási tevékenységből
Néhány további megszorítást szükséges még megemlíteni, mint például, hogy kisvállalkozók tételes adója csak belföldi partner esetén fizethető, hiszen külföldi üzleti partner esetén kötelező áfa bevallást tenni. Ezen kívül, ha 1 millió forintnál nagyobb bevétel származik egyetlen partnertől, a tranzakciót jelenteni köteles mind az adóalany, mind a partner. Ezenfelül a teljes bevétel legfeljebb fele származhat ugyanattól a partnertől. Ha a cég KATA adózási formája adótartozás miatt kerül törlésre, akkor a következő 2 évben nem térhet vissza a kisadózó vállalkozás tételes adójához.
Idén hatályba léptek a tavaly meghozott, a KATA vállalkozás feltételein szigorító módosítások is. Ugyan megmaradt az eddigi 12 millió forintos éves bevételi keretösszeget, számos korlátozást hozott ez az év. Januártól egy magánszemély már csak egyetlen jogviszonnyal összefüggésben jelenthető be kisadózóként. Illetve idén a KATA vállalkozásokat 40%-os adó terheli minden olyan bevétel után, mely ugyanattól a kifizetőtől származik és meghaladja a 3 millió forintot, ezen kívül azon bevételek után is melyek vele kapcsolt vállalkozásoktól származnak.